Richard Hovannisian professzor kiemelkedő egyénisége volt az örmény tanulmányok területén – egy olyan tudományágban, amelyet ösztöndíjával és professzionalizmusával alakított. Ezen a héten, 90 éves korában hunyt el, olyan örökséget hagyva maga után, amelyet nehéz megörökíteni. Egy közéleti értelmiségi életét élte. Történész lett, akinek küldetése volt népszerűsíteni az örmény népirtás tanulmányozását, mint a 20. század első népirtási eseményét. Kutatásai és publikációi megszilárdították az első Örmény Köztársaság helyét az örmény történelemben és a világtörténelemben. Ennek ellenére soha nem tévesztette szem elől másik két feladatát, a tanítást és a közösségépítést. Olyan professzor volt, aki több generáció elképzeléseit és szemléletét formálta arról, hogy mit jelent örménynek lenni. Ő és élettársa, Dr. Vartiter Kotcholosian Hovannisian kiemelkedő személyiségek voltak Dél-Kalifornia fejlődő örmény-amerikai közösségében, amely mindig magában foglalta a kaliforniai Central Valley-t, ahol a népirtást túlélő apja letelepedett. Neve közel hét évtizede mindenütt jelen van a tudományos életben, helyet adva az örmény tudósoknak az egykor elérhetetlen intézményekben. Richard Hovannisian a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen töltött ideje alatt új tudósokat nevelt az örmény történelemben alapított posztgraduális program révén. Richard Hovannisian lehetőséget biztosított minden tudományág hallgatói számára, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az örmény népirtás túlélőinek felbecsülhetetlen értékű szóbeli történeteinek összegyűjtésében, átírásában és fordításában. Az elmúlt években a Dél-Kaliforniai Egyetemen is jelen volt, miután a népirtás túlélőivel készített interjúk nagy gyűjteményét az egyetemre bízta megőrzésre és nyilvános hozzáférésre. Az interjúk az elsők között készültek a népirtás túlélőivel. Richard Hovannisian ösztöndíja, mentorálása, publikációi és közösségépítése számtalan ember életét és pályáját érintette meg, köztük az Örmény Tanulmányok Intézetének minden tagját. Őszinte részvétünk családjának, társainak, barátainak, diákjainak és az örmény tanulmányok közösségének világszerte ezért a hatalmas veszteségért.

Fia Raffi Hovhannisian 1992-ben Magyarországon járt mint a független Örményország első külügyminisztere. A magyarországi örmény közösség fogadta és kísérte mindenhova magyarországi tartózkodása alatt.

Örményország első külügyminisztere és Alapítója az Örmény Nemzeti és Nemzetközi Tanulmányok Központjának, az ország első független kutatóközpontjának.

Raffi Hovannisian, az örmény népirtás túlélőinek leszármazottja.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerzett diplomát. Az egyetem örmény történelem tanszékére járt. 1982-ben, az egyetem Jogi és Diplomáciai Karán szerzett diplomát nemzetközi jogból és diplomáciából.

1988 októberében Raffi Hovannisian cikket írt a Los Angeles Timesnak a karabahi mozgalom támogatásáról.

1988 decemberében Szovjet Örményországban tartózkodott, amikor földrengés rázta meg az ország északnyugati részeit. 1990 februárjában egy egyszobás lakásban telepedett le Jerevánban. Raffi Hovhannessian az amerikai Örménygyűlés jereváni irodaigazgatója volt .

1990-ben családjával Örményországba költözött, és Levon Ter-Petrosyan akkori elnök kinevezte a függetlenné vált Örményország első külügyminiszterévé.

1992. március 2-án Örményország külügyminisztereként Raffi Hovannisian felhúzta az örmény trikolórt az ENSZ New York-i székházában.

A cikket Lala Hayrapetyan írta és Tatevik Muradyan (2022-1-HU01-ESC51-VTJ-000080624)